Fordító és tolmács MA

Szakdolgozati útmutató 2023                     A hivatalos szabályzat letöltése pdf-ben                     Utolsó frissítés: 2024.02.01.

Az Angol-Amerikai Intézetben a szakdolgozatok témabejelentésének határideje a benyújtási határidőt megelőző hatodik hét első napja, vagyis a tavaszi félévben márc.1-je. A 2023/24-es tanév tavaszi félévében azonban a tanítás csak márc.4-én indul, emiatt a témabejelentés határidejét 2024. márc. 11-re halasztottuk.

A TVSz (171–173.§) értelmében az MA diploma megszerzésének elengedhetetlen feltétele a szakdolgozat benyújtása és annak elégtelennél jobb jeggyel történő elbírálása után a záróvizsga sikeres letétele. Az alábbiakban arról szeretnénk tájékoztatni, hogyan zajlik ez a folyamat a gyakorlatban.


1. Szakdolgozati témaválasztás

A TVSz értelmében (171.§) a szakdolgozathoz szükséges egy témavezető, aki a szak oktatói közül kerül ki, lehetőleg (de nem kizárólag) a főállású oktatók közül. Kivételes és indokolt esetben más szak oktatója vagy akár külső oktató is lehet témavezető, ám ez a szak vezetőjének engedélyéhez kötött. A szakdolgozat témáját a szakdolgozó és a témavezető közösen alakítja ki; ez általában időigényes folyamat, hiszen több személyes találkozást, konzultációt, együttgondolkodást igényel. Éppen ezért célszerű minél korábban megkeresni akár több oktatót is elképzeléseikkel, ötleteikkel. Amennyiben tanácstalanok, akkor tájékozódjanak a tanszék honlapján az oktatók szakterületéről, érdeklődéséről, esetlegesen az általuk javasolt vagy támogatott szakdolgozati témákról.

A témaválasztással kapcsolatban gyakori tévedés, hogy a hallgató személyesen vagy írásban előterjeszt egy témaötletet, és erre a tanár egyszerűen rábólint. A hallgató általában ritkán képes kellő pontossággal kidolgozni egy témát, tehát a témavezetőnek minimum pontosítania, fókuszálnia kell az elképzelést. Legalább ilyen gyakori azonban, hogy az oktató szakdolgozatírásra alkalmatlannak minősíti és elutasítja a témát, mint ahogy az is könnyen előfordulhat, hogy kellő szakértelem hiányában más oktatóhoz küldi a jelentkezőt. Ha a szak oktatói között nem akad olyan, aki elvállal egy adott témát, és külső témavezető bevonása sem kivitelezhető, akkor hiába ragaszkodik hozzá a hallgató, abból a témából nem lesz képes szakdolgozni.

A hivatalos szakdolgozati címbejelentésre akkor kerülhet sor, ha a hallgató és a témavezető már megegyeztek a szakdolgozat témájában és a témavezető elvállalta annak vezetését. Ekkor kell a hallgatónak kitöltenie az erre a célra szolgáló űrlapot (megtalálható a kari honlapon), amelyet a témavezető és az illetékes szakfelelős vagy intézetvezető is aláírásával hitelesít. Utóbbira azért van szükség, mert az illetékes szakfelelősnek vagy intézetvezetőnek is jóvá kell hagynia az adott szakdolgozati témát.

Azoknak, akik szakdolgozatukban szakszöveget fordítanak, vagy műfordítást készítenek, meg kell szerezniük a szöveg jogtulajdonosának (szerzőjének, kiadójának) írásos hozzájárulását a fordításhoz és ezt mellékelniük kell a benyújtott szakdolgozathoz.

A hatályos kari szabályok (Kari kieg. rend. 12.§) szerint a szakdolgozati címbejelentésnek nincs kötött határideje. Az Angol-Amerikai Intézet azonban 2013 őszétől kezdve előír határidőt: a szakdolgozatok témabejelentésének határideje a benyújtási határidőt megelőző hatodik hét első napja, vagyis az őszi félévben október elseje, a tavaszi félévben pedig március elseje. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azok a hallgatók, akik az adott félévben szakdolgozatot kívánnak benyújtani, legkésőbb a fenti határidőkig alá kell, hogy írassák témavezetőjükkel és az illetékes szakfelelőssel vagy intézetvezetővel a témabejelentőt, és le kell adniuk azt a Tanulmányi Osztályon. Ennek elmulasztása esetén a témavezető nem köteles együttműködni velük az adott félévben és nem engedélyezheti a szakdolgozat benyújtását sem.


2. Szakdolgozati szeminárium

A fordító és tolmács MA tantárgylistában szerepel a Diplomamunka 3 szeminárium (BMNFT88300M), amelyet mindenkinek teljesítenie kell az abszolutórium megszerzéséhez és a záróvizsgára bocsátáshoz. Ezúton is szeretnénk felhívni mindenki figyelmét, hogy a szemináriumot csak olyan hallgatók vehetik fel, akiknek már van választott témájuk és hozzá témavezetőjük! Enélkül a kurzusra nem érdemes jelentkezni, hiszen az ténylegesen a szakdolgozat előkészítésével és megírásával foglalkozik. A szemináriumon részt venni kívánó hallgatók számára kötelező előírás, hogy a témabejelentés fenti határidejéig mutassák be a szeminárium vezetőjének hivatalos, aláírt témabejelentő lapjukat, hogy meggyőződhessen róla: van témavezetőjük, akivel együtt tudnak dolgozni a szakdolgozat előkészítésén. (A hallgatók azonban nem kötelesek a szakdolgozati szeminárium elvégzésének félévében be is nyújtani a szakdolgozatot.)


3. Szakdolgozat megírása

A szak készített magyar nyelvű útmutatókat a szakdolgozat formai és tartalmi követelményeiről. Kérjük, hogy alaposan tanulmányozzák át a szöveget, és bármiféle bizonytalanság esetén forduljanak témavezetőjükhöz tanácsért, felvilágosításért.

Lényeges, hogy a szakdolgozat szövegéhez csatolni kell az ún. plágiumnyilatkozatot, akár magyar, akár angol nyelven (megtalálható a kari honlapon vagy az AAI honlapján). A plágiumot tartalmazó, vagy a formai követelményeket be nem tartó szakdolgozat értékelése automatikusan elégtelen!

A fordító és tolmács mesterszakos hallgatók az alábbiak közül választhatnak:

a1) egy fordítási, fordítóképzési vagy fordítástudományi kérdés, probléma kifejtését, tudományos vizsgálatát végzik el (80-120 ezer leütés),

a2) egy tolmácsolási, tolmácsképzési vagy tolmácsolástudományi kérdés, probléma kifejtését, tudományos vizsgálatát végzik el (80-120 ezer leütés),

b1) két idegen nyelvesek: elkészítik egy-egy 5 évesnél nem régebbi szakszöveg fordítását első idegen nyelvről (20-40 ezer leütés), és második idegen nyelvről (10-20 ezer leütés), mindkettőhöz mellékelnek egy vagy több választott fordításelméletre alapozott fordításelemzést (10-20 ezer leütés) és releváns példákkal ellátott kétnyelvű szószedetet (30-50 szakszó, -kifejezés),

b2) egy idegen nyelvesek: elkészítik egy 5 évesnél nem régebbi szakszöveg fordítását első idegen nyelvükről (40-60 ezer leütés), melyhez mellékelnek egy választott vagy több fordításelméletre alapozott fordításelemzést (20-30 ezer leütés) és releváns példákkal ellátott kétnyelvű szószedetet (40-60 szakszó, -kifejezés),

c1) két idegen nyelvesek: lefordítanak egy klasszikus fordítástudományi szöveget első (20-40 ezer leütés) és második (10-20 ezer leütés) idegen nyelvükről, mindkettőhöz mellékelnek egy vagy több választott fordításelméletre alapozott fordításelemzést (10-20 ezer leütés) és releváns példákkal ellátott kétnyelvű szószedetet (30-50 szakszó, -kifejezés),

c2) egy idegen nyelvesek: lefordítanak egy klasszikus fordítástudományi szöveget első (30-60 ezer leütés) idegen nyelvükről, melyhez mellékelnek egy vagy több választott fordításelméletre alapozott fordításelemzést (20-30 ezer leütés) és releváns példákkal ellátott kétnyelvű szószedetet (40-60 szakszó, -kifejezés),

d) műfordítást készítenek (40-60 ezer leütés) első idegen nyelvükről, melyhez mellékelnek egy vagy több választott fordításelméletre alapozott fordításelemzést (20-40 ezer leütés). A két idegen nyelveseknek ilyenkor a második idegen nyelvükről ugyanúgy készítenek szakfordítást (10-20 ezer leütés terjedelemben), egy vagy több választott fordításelméletre alapozott fordításelemzést (10-20 ezer leütés) és releváns példákkal ellátott kétnyelvű szószedetet (30-50 szakszó, -kifejezés).

Formai útmutató


4. Szakdolgozat benyújtása és az abszolutórium

A szakdolgozatok benyújtásának határideje a tavaszi félévben április 15., az őszi félévben november 15. (Kari kieg. rend. 13.§). Ez a határidő teljesen szigorúan értelmezendő, vagyis ha valaki eddig a napig nem nyújtja be szakdolgozatát, akkor az adott félévben nem bocsátható záróvizsgára, szakzárása tehát legkevesebb egy félévet késni fog.

A szakdolgozatot akkor érdemes benyújtani, ha a hallgató vagy már megszerezte abszolutóriumát, vagy pedig a szakdolgozat benyújtásának félévében megszerzi azt (a szabályzat a korábbi benyújtást sem zárja ki, ám ekkor a hallgató még nem bocsátható záróvizsgára, tehát szakdolgozatának védésére csak későbbi félévben kerülhet sor). Az abszolutórium bejegyzése akkor lehetséges, ha a hallgató összes tanulmányi kötelezettségének eleget tett a Karon, azaz megszerezte a diplomához szükséges kreditmennyiséget, és elvégezte az összes kötelezően előírt szakos és nem szakos kurzust és letette az összes előírt vizsgát (TVSz 172.§). Az abszolutóriumot a Tanulmányi Osztály állítja ki. Az abszolutórium megszerzése után a hallgató több kurzust nem vehet fel a Karon, azaz nem lehet több aktív féléve, viszont a továbbiakban sem tandíjat, sem egyéb költségtérítést nem fizet (leszámítva a hallgatói jogviszonyon kívüli záróvizsgára jelentkezés esetleges díját). Fontos még, hogy 2012 óta a felsőoktatási törvény értelmében az abszolutóriumtól számított öt éven belül záróvizsgát kell tenni, különben az abszolutórium elévül.

A szakdolgozatot elektronikusan a Neptun-rendszerbe feltöltve (pdf-formátumban) kell benyújtani. (Bővebb információ itt.) (2022/2023. II. félévétől a nyomtatott példány leadása megszűnt. A szakdolgozat benyújtása annak a Neptun rendszerbe történő feltöltésével valósul meg.)

A szakdolgozat elektronikus feltöltése csak abban az esetben lehetséges, ha a témavezető a Neptun rendszeren keresztül (a Végleges szakdolgozat támogatás mezőben) nyilatkozott a szakdolgozat befogadhatóságáról (TVSZ 40. § (7)). A szakdolgozó felelőssége, hogy kellő időben egyeztessen a témavezetővel a beadhatóság feltételeiről. A témavezetővel való egyeztetés a szakdolgozat feltöltéséről az eddigi gyakorlat szerint történik: e-mailben, személyes konzultáció során, ahogyan azt a témavezető meghatározza. A hallgató a Neptunon keresztül nem tudja kérni a témavezető jóváhagyását.

A benyújtott szakdolgozatot a Tanszék által kijelölt bírálók (egy belső és egy külső bíráló) írásban értékelik, amelynek szövegét a hallgató a záróvizsga előtt egy héttel megkapja. Az értékelés szempontjairól az értékelőlapok alapján tájékozódhatnak:


A bármilyen
 (tartalmi és/vagy formai) okból elégtelenre értékelt szakdolgozat esetén a hallgató teljesen új szakdolgozatot köteles benyújtani (azaz nem lehet ugyanazt a témát vagy fordítást benyújtani újra, javítva sem), a folyamat újraindul a témavezetővel való egyeztetéstől és a címbejelentéstől. Az elégtelenre értékelt szakdolgozat témavezetője nem köteles az új szakdolgozatban való közreműködést vállalni, valamint a hallgató is választhat új témavezetőt.

A szakdolgozatot kötelező MemoQ, Trados vagy Memsource fordítómemória használatával készíteni, kérésre a releváns fájlokat bemutatni. Más fordítómemória használata is lehetséges, ha a témavezető jóváhagyja, ezt a szakdolgozatban meg kell indokolni.

Figyelem! A szakdolgozat benyújtása nem jelent automatikusan záróvizsgára való jelentkezést is! Záróvizsgára külön kell jelentkezni a Neptun rendszerében. (Ld. itt.)


5. Záróvizsga

A fordító és tolmács mesterszakos záróvizsgára csak az a hallgató jelentkezhet, aki az adott félévben határidőre benyújtotta szakdolgozatát, és azt elégtelennél jobb jegyre értékelte mindkét bíráló, továbbá aki a záróvizsgára bocsátásig megszerezte abszolutóriumát, tehát legkésőbb a záróvizsgahetet megelőző héten teljesítette utolsó vizsgáit. A szakdolgozat benyújtása nem jelent automatikusan záróvizsgára való jelentkezést is; záróvizsgára külön kell jelentkezni. A záróvizsga-jelentkezés Neptunon keresztül, elektronikusan történik. (Bővebb információ itt.)

A fordító és tolmács mesterszakos záróvizsga több részvizsgából áll, melyek a következők:

a. A szakdolgozat megvédése
b. Fordító szakirányon: fordító záróvizsga (fordítás első idegen nyelvről magyarra, magyarról első idegen nyelvre, továbbá két idegen nyelveseknek második idegen nyelvről magyarra, egy idegen nyelveseknek elméleti-módszertani tételek kifejtése)
c. Tolmács szakirányon: tolmács záróvizsga (tolmácsolás első idegen nyelvről magyarra, magyarról első idegen nyelvre, továbbá két idegen nyelveseknek második idegen nyelvről magyarra, egy idegen nyelveseknek elméleti-módszertani tételek kifejtése)

A szakdolgozat védése során a szakdolgozat bírálói (vagy az ő kényszerű távollétük esetén a témavezető vagy a záróvizsga bizottság elnöke) tesznek fel kérdéseket a vizsgázónak szakdolgozatával kapcsolatban. A bíráló kérheti a téma bővebb kifejtését, egyes hibák szóbeli korrigálását, homályos pontok magyarázatát. A vizsgázó teljesítményét egy érdemjeggyel értékeli.

A záróvizsga osztályzatát tehát összesen öt részosztályzat átlaga határozza meg: a szakdolgozaté, a szakdolgozat-védésé, valamint az egyes fordításoké/tolmácsolásoké/tételkidolgozásoké. Amennyiben bármelyik részjegy elégtelen, a záróvizsga összosztályzata is elégtelen lesz.

Sok sikert a szakzáráshoz!

Angol-Amerikai Intézet, Angol Nyelvpedagógiai és Fordítástudományi Tanszék